A CNG töltőállomások megismerése:

A sűrített földgáz (LNG) töltőállomások kulcsfontosságú elemei a tisztább közlekedési eszközökre való áttérésünknek a mai gyorsan változó energiapiacon. Ezek a létesítmények olyan gázt kínálnak, amelyet a hagyományos benzinkutakhoz képest 3600 psi (250 bar) feletti nyomásra préselnek, és amelyet bizonyos földgázüzemű járművekben használnak. A gázkompressziós rendszerek, a nagy teljesítményű tárolórendszerek, az adagolóablakok és az adagolórendszerek a CNG-állomások alapvető kialakításának néhány kulcsfontosságú eleme.

Ezek az alkatrészek együttesen a szükséges nyomáson biztosítják az üzemanyagot, miközben megfelelnek a szigorú biztonsági előírásoknak. Az iparági adatok szerint manapság a benzinkutak elkezdtek hatékony követőrendszereket beépíteni, amelyek valós időben követik nyomon a teljesítménymutatókat, lehetővé téve az automatikus karbantartást és akár 30%-kal csökkentve az állásidőt.

Milyen működési előnyei vannak a CNG töltőállomásoknak?

Milyen kihívásokkal szembesülnek a CNG-állomások üzemeltetői?

● Az energiaköltségek árstabilitása: A legtöbb piacon a földgáz ára általában harminc és ötven százalék között változott egységnyi energiaértékre vetítve, ami jóval kisebb változást mutat, mint a kőolajból előállított üzemanyagok esetében.

● Biztonsági teljesítmény: Dízelüzemű versenytársaikhoz képest a CNG-üzemű járművek lényegesen kevesebb NOx-ot és részecskeszennyező anyagot, valamint körülbelül 20–30%-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

● Eljárásköltségek: A gyártó követelményeitől függően a gyújtógyertyák cseréjének időszakai 60 000 és 90 000 mérföld között változhatnak, és a CNG-üzemű járművek üzemanyaga általában két-háromszor tovább tart, mint a hasonló benzinüzemű járművekben.

● Helyi energiaellátás: A CNG növeli az energiabiztonságot, valamint a kereskedelmi egyensúlyt azáltal, hogy csökkenti a földgázforrásokkal rendelkező országok olajimportjától való függőségét.

Az előnyök ellenére a CNG-rendszerek építése számos funkcionális és gazdasági kihívást rejt magában.

Egy CNG-kút építése jelentős kezdőrészletet igényel készpénzben a tárolótartályok, adagolórendszerek és fűtőberendezések beszerzésére. A felhasználási áraktól függően a megtérülési idő általában három-hét év között mozog.

Helyigény: a kompresszorházak, a tárolóvízesések és a biztonsági korlátok miatt a CNG-kutak általában nagyobb területet igényelnek, mint a hagyományos üzemanyagtöltő állomások.

Műszaki ismeretek: A nagynyomású földgázrendszer karbantartása és üzemeltetése speciális képzést és minősítést igényel, ami foglalkoztatási kihívásokat okoz az új piacokon.

Tankolásidő jellemzői: A flottaüzemeltetés időtöltési alkalmazásai éjszaka eltarthatnak egy ideig, míg a gyorstöltő állomások mindössze három-öt perc alatt képesek feltölteni a járműveket, így összehasonlíthatók a folyékony üzemanyagokkal.

Hogyan viszonyul a CNG a hagyományos benzinhez és dízelhez?

Stratégiai alkalmazások CNG-hez

● Távolsági járművek: Jelentős benzinfogyasztásuk és automatizált tankolásuk miatt a sűrűn lakott helyeken közlekedő szállító autók, kukásautók és tömegközlekedési járművek nagyszerűen alkalmasak CNG-üzemű alkalmazásokra.

● Zöld földgáz Alkalmazás: A hulladéklerakókból, földhasználatból és szennyvíztisztító telepekről származó földgáz kombinálásának vagy teljes felhasználásának lehetősége szén-dioxid-mentes vagy akár alacsony szén-dioxid-kibocsátású szállítási megoldásokat kínál.

● Átmeneti technológia: Ahogy egyre szélesebb körben terjednek el az elektromos és hidrogénrendszerek, a CNG a már meglévő földgázelosztó rendszereket kínáló piacoknak lehetőséget kínál a további szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

● Feltörekvő piacok: A CNG felhasználható az importált kőolaj minimalizálására, miközben ösztönzi a helyi gyártási kapacitásokat azokon a területeken, ahol helyben gázkészletek vannak, de nincs elegendő termelés.